Új helyünk felújítása (2.rész)

Hosszú tervezgetés és felújítás után az artKRAFT átköltözött új helyére, a XI. kerület, Budafoki út 70-be, melyet most részletesen bemutatunk.

Stílusunk, ipari és gyári épületekkel szemben érzett szenvedélyünk miatt is az új irodánk és hatalmas raktárunkat csak speciális helyen tudtuk elképzelni. Így esett a választás a 11. kerületi, hajdani “Csonka” majd “Április 4.” Gépgyár volt szerelőcsarnokára.

A hatalmas, közel 500 m2, 9 m belmagasságú gyárcsarnokban hónapokig folyt a munka, melynek során megőriztük minden ipari jellegét. A raktárban két szinten futnak az ablakok, így világos, fényes, padlózta pedig aszfalt és beton.A térből 50 m2 -es rész lett leválasztva,  szigetelve, melyet irodának és konyhának használunk. Ebbe a térbe egy régi budapesti bérház vaskapuján keresztül jutunk be.

A háttérben a régi fagyis tábla mellett bújik meg a teakonyha. A kiskonyhánk plusz fényt egy zöld, eredeti osztott ipari ablakon keresztül kap. A teakonyhába egy ikeás mosogató került, alá pedig régi piros fiókos műhelyszekrényekből átalakított alsó szekrények. Retro Electrolux, ma is működőképes hűtő áll a sarokban, felső-szekrények helyett egykori öltöző szürke faakasztói szolgálnak polcként.A világítást egy vegyigyár robbanásbiztos lámpái adják. Egy uzsonnához oda lehet ülni a régi gyalupad-tetőből készült, vasvázas asztalhoz, melyet Bosch műhelyszék egészít ki. A betonpadlóhoz rímel az egyszerű, szürke Zalakerámia csempe.

A teakonyha előtt egy kávézó-beszélgető rész található, ahol a kávézó asztal öntvénylába régi tűzoltópumpából, tetőlapja pedig régi bontóasztalból lett átalakítva, mellette retró kárpitos csehszlovák szék és egy fémszék áll. A nagyméretű fém fiókos szekrény, rajta régi kék lámpával kissé leválasztja ezt az intimebb teret a csarnokból.

A teakonyha mögött egy régi hatalmas, fa jégszekrény szolgál beépített szekrényként, mely sok mindent  elnyel. A jégszekrény eredeti vasalatai, kilincsei megtörik a halványsárga felületet.

A leválasztott rész mellett raklapokból épített lépcső vezet fel egy galériára. A lépcsőkorlátot régi faevezők adják, az előtte látható régi kerti pad, szürkére festett lécei rímelnek a raklapokra. A galéria tetejére ömlik be a fény a hatalmas ablakokon, ahol ipari lámpák sorakoznak és régi munkavédelmi plakátok nézegethetőek. Itt tároljuk a sérülékeny darabokat, mint régi színház domborműveink vagy a szecessziós fodrászberendezés.

Arrébb, a kézmosó egy laboratórium fehér porcelán mosogatója volt, fölötte régi, sokosztatú malomablak van átalakítva tükörré. A helyiség világítását egy 30-as évekbeli porcelán-üvegbúrás falikar biztosítja. A burkolat egy 40-es években épült balatoni villa antik cementlapjaiból áll össze.

Leghátul, az irodában az eredeti, halványkék színű, egykori műhelyasztal fogja meg a tekintetet, a falon régi cégtáblák, zománctábák lógnak.Újabb különlegesség, hogy a padló szétbontott raklapok deszkáival van burkolva, ami igazán strapabíró, miután olajjal lekezeltük. Rajta egy patinás szőnyeg teszi melegebbé a teret.A karfás fekete Eames szék eredeti darab, melyet egy nyeregre emlékeztető szék és egy fém rácsos szék egészít ki. A lámpák igazán egyediek: a plafonon régi kihúzható géplámpa található, az íróasztalon egy Fase Madrid Boomerang 64 íróasztali lámpa, a sarokban Kaesz Gyula felesége, Lukáts Kató tervezte Stühmer fémdobozából kialakított állólámpa áll.

GINOP-9.1.1-21