Kopott vasszerszámok második élete
Bódi Erzsébet régóta alkot szinte mindenből, ami keze ügyébe került: „Festettem, rajzoltam, koszorút fontam, kavicsokat festettem, jártam a bolhapiacokat, gyűjtöttem és gyűjtöm a szép, de másoknak feleslegesnek tűnő tárgyakat” De vajon mi rejlik a különleges, határtalanul kreatív szobrok megszületésének hátterében?
Mikor kezdett szobrok készítésébe és főként mi inspirálta korábbi műveit?
Néhány éve készítettem az első kisplasztikát. Kimentem a bolhapiacra és beleszerettem két gyönyörű, kovácsoltvas fogóba. Amikor megvettem, tudtam, hogy nem fogom az eredeti funkciójában használni. Ezekből készült az első – és azóta is az egyik legkedvesebb – kisszobrom. Csupán két kis fogó és két kavics, ma is nagyon teszik, nem is adom senkinek.
Egy főiskolán tanítottam évtizedeken keresztül. Akkor úgy gondoltam, életem egyetlen jól választott pályáján vagyok. A szobrászkodás egy második pálya, de most ugyanígy érzem.
Milyen szerepet töltenek be a régi kézműves vasszerszámok az alkotás folyamatában?
Szeretem az igényes kézműves munkát. A belső elégedettség, az öröm – amikor alakot ölt a fejemben lévő terv-, mindig előhozza bennem az alkotás vágyát. Összerakom, heggesztem, formázom, faragom, csiszolom, tisztítom és egyszer csak készen lesz. Az alkotás közbeni tépelődés, a különböző változatok, az újra és újra kezdés csak fokozza a végső örömöt. Az utolsó forma – bár az tetszik a legjobban – de sajnos véglegesen eltünteti az összes többi változatot, ezért is csinálok egy –egy szerszám típusból sokféle alakot, formát.
Mi a végső mondanivalója az alkotásnak?
Az egyik barátom finom evolúciós humornak nevezte azt, ami minden alkotásomban átsejlik, örültem neki, mert én is az örömöt, a játékosságot tartom bennük a legfontosabbnak. Megőriznek egy régi szép alkotást egészen más formában és funkcióban. Munkaeszközből válnak – talán művészetté, konkrét célzott, hasznos formából, üzenetté.
A szakmai és magánéleti fogadtatása műveimnek arra biztat, hogy ha valamit az ember szeret csinálni, akkor ne csak magának, hanem mindenkinek mutassa meg mire jutott.
Mik a főbb anyagok, amelyekkel dolgozik?
Az alap a vas, a szerszám, az ami másnak régen munkaeszköz volt, nekem most a munka tárgya. Mindenképpen szépen megmunkált, régi kovácsolt kézi szerszám olyan, ami magában is megállja a helyét. A szobraim szerkezetét ez adja. A cement és a tőzeg, amit a test felépítéséhez még használok. Előfordul, hogy a cement helyett papír a másik anyag. A vas és papírmasé szerintem nagyon illenek egymáshoz, a puha és a kemény együtt válik egésszé.
Milyen környezetben tudja leginkább elképzelni szobrait?
A szép tárgy minden enteriőrben megtalálja a helyét. Az eklektikának vagyok híve. Az így kialakított terekben az alkotói fantázia sokkal nagyobb teret kap és ettől személyesebbé is válik.
A szobraim loft lakásokban, az indusztriális környezetben is megtalálják a helyüket, legyenek azok otthonok, irodák, szállodák. A nagyobb méretűek a teraszokon, a kertekben is jó kiegészítők lehetnek.
Related Posts
Új helyünk felújítása (2.rész)
Loft egy bezárt iskolából I.
Tetőtéri lakás ipari bútorokkal
