Milánóban igazán nem ritkák az idilli lakások. Azonban ezen a héten olyat mutatunk be, mely az 1600-as években épült és régen tipográfiai műhelyként működött. Nemrég egy kreatív designer párosnak köszönhetően bohém, ipari átalakítást kaptak az ódon terek.
A tágas, központi részben néhány bútor és kiegészítő kapott helyet. A két egyszerűbb kanapét egy vasvázas kisasztal és egy gazdagon díszített, márványlapos darab egészíti ki. Kecses állólámpa és fali díszek dekorálják a monstrum helyiséget. Az eredeti, sötét csempéken egy narancssárga, Giancarlo Mattioli for Artemide lámpa dobja fel a hangulatot.
A szomszédos tértől ipari ablakok választják el a nappalit. Az „üvegdobozra” emlékeztető térelosztást az üres, szabadon hagyott részletek is erősítik.
A nappali másik oldalán lenge függönyök választják el a konyhasarkot. Az egyszerű, de markáns konyhapult munkalapjai marokkói ihletésű technikával készültek, cement és gyanta keverésével. Fülledt, orientális atmoszférát egy száraz gyökerekből készített képkeret is kiemeli.
A konyhapult felett látható ezüstszínű harmonika lámpával harmonizálnak az étkező Emeco Navy székei. A fehérre festett nagyasztal vintage találmány.
Az egyetlen privát helyiség gyári keretek közé foglalt hálószoba, ahol fürdő is található. A recsegő hajópadlókon franciaágy, kopott szőnyeg és székecske, illetve egy figyelemre méltó, karmos-lábas kád kapott helyet.
Patinás szerkezet között a fekete-fehér kontrasztja bágyadt eleganciát sugároz. A minimalista, letisztult berendezés tovább erősíti a romantikus luxus és az industrial stílus harmonikus keveredését.